A szitanyomásról
A szitanyomás rövid története
A szitanyomás, más néven szitanyomtatás (serigráfia), meglepően hosszú múltra tekint vissza. Eredete az ókori Kínáig nyúlik vissza, nagyjából az i. sz. 1000 körüli időszakra, amikor sablonokat és selyemhálót használtak minták textilre való átviteléhez. Innen a technika Japánba és Ázsia más részeire terjedt, ahol tovább fejlődött.
Európába a szitanyomás alapjai a középkorban jutottak el, de az igazi fejlődés a 19. és 20. század fordulóján következett be. Ekkor kezdtek finom selyemhálót használni (innen ered a „serigráfia” név – seri = selyem, gráfia = írás, rajzolás) és az első sablontechnikákat.
A 20. század 30-as éveiben fejlesztették ki az első fényérzékeny emulziókat, amelyek lehetővé tették a részletes motívumok pontosabb és finomabb átvitelét a hálóra fény segítségével. Ez az innováció forradalmasította a nyomtatás módját.
A 20. század második felében a szitanyomás a pop-art művészek, elsősorban Andy Warhol révén vált népszerűvé. Híres, ismétlődő Marilyn Monroe portréi vagy a Campbell's levesdobozok a modern művészet ikonjaivá váltak, és megmutatták, hogy a szitanyomásnak helye van a képzőművészetben is.
Ma a szitanyomást ipari gyártásban (például pólók, plakátok és csomagolások nyomtatásához) és otthoni műhelyekben, kézműves rajongók körében egyaránt használják.

Útmutató otthoni szitanyomáshoz – lépésről lépésre
1. Készítse elő a grafikát és a filmes sablont

Először tervezzük meg a motívumot grafikus programban (pl. Adobe Illustrator, Inkscape), és készítsük el fekete-fehér változatban, éles kontúrokkal. A motívumot speciális átlátszó fóliára kell nyomtatni. A jó minőségű film biztosítja, hogy az UV fény az expozíció során ne jusson át ott, ahol nem kell, így a sablon megfelelően kialakul. Lézernyomtatás vagy nagy pigmentációjú tintasugaras nyomtatás ajánlott.
2. Válasszon megfelelő keretet és hálót

A sikeres szitanyomáshoz kulcsfontosságú a megfelelő keret és háló. A keretnek erősnek és tartósnak kell lennie, gyakran fából vagy alumíniumból készül, hogy ne hajoljon meg. A hálót a motívum részletességéhez válasszuk – a finomabb háló (100–120T) alkalmas apró részletekhez és pontos vonalakhoz, míg a durvább háló a telített színekhez és vastagabb rétegekhez. A hálót egyenletesen kell feszíteni, hogy a nyomtatás során ne torzuljon a kép.
3. A háló zsírtalanítása és előkészítése

Az emulzió felvitele előtt a hálót alaposan zsírtalanítani kell, mert a zsír és a szennyeződések megakadályozzák az emulzió megfelelő tapadását. Használjon speciális tisztítószert szitanyomáshoz, vigye fel a hálóra, hagyja hatni egy rövid ideig, majd alaposan öblítse le vízzel. Zsírtalanítás után hagyja a hálót tiszta, pormentes helyen megszáradni. A helyes előkészítés biztosítja az egyenletes és erős emulzióréteget, ami kulcsfontosságú a sablon pontosságához és tartósságához. Ezt a lépést ne hagyja ki, mert a zsír bármilyen jelenléte később nyomtatási problémákat okozhat.
4. A fényérzékeny emulzió felvitele

Az emulziót egyenletesen vigye fel a háló mindkét oldalára rétegvakoló lapáttal, először a nyomtatandó oldalra (ahol a piros hálóragasztó látható), majd a hátoldalra. Legjobb ezt vörös fény mellett végezni, mert az emulzió UV- és ibolyakék fényre érzékeny. Vékony rétegben vigye fel, hogy a motívum részletei ne vesszenek el, de a sablon kellően erős legyen. Felvitel után hagyja a hálót vízszintes helyzetben, sötétben száradni, ideális hőmérséklet 30–40 °C. Kezdőknek ajánlott fűtött ventilátor használata szellőztetéssel, mert a túl magas szárítási hőmérséklet „megsütheti” az emulziót a hálón, ami később megnehezíti az eltávolítást. A jól megszáradt emulzió alapja a sikeres expozíciónak és a sablon hosszú élettartamának.
5. A sablon expozíciója

A száraz emulzióra helyezze rá a motívumos átlátszó filmet, és biztosítsa a szoros érintkezést. Használjon megfelelő teljesítményű megvilágító lámpát, és végezze az expozíciót 3–5 percig, az emulzió vastagságától és a lámpa teljesítményétől függően. A fény megkötíti az emulziót az átlátszó részeken, és kifejti azt, ahol a film sötét. Expozíció után hagyja a hálót pihenni, majd kezdje el a motívum előhívását. A helyes expozíció döntő a sablon tisztasága és tartóssága szempontjából, ezért érdemes többször tesztelni.
6. A sablon előhívása

Az expozíció után langyos vízzel öblítse le a hálót, hogy a „meg nem kötött” emulzió a motívum helyein feloldódjon, így átjárhatóvá váljanak a lyukak a festék számára. Közepes víznyomást használjon, hogy ne sértse meg a részleteket. Az öblítés után megjelenik a motívum az áttetsző részek formájában. Ha kisebb hibák vannak, ecsettel és egy kevés emulzióval javíthatók, majd ismét expozícióval megkeményíthetők. Előhívás után hagyja a hálót megszáradni, és ellenőrizze a motívum tisztaságát és az emulzió maradéktalanságát.
7. A nyomtatóasztal előkészítése

Készítse elő a nyomtatóasztalt vagy munkafelületet, ahol a nyomtatást végzi. Az anyagot (papír, textil, karton), amire nyomtatni szeretne, pontosan helyezze arra a helyre, ahol a motívumot szeretné. Rögzítse a keretet a sablonnal úgy, hogy a megfelelő távolságot tartsa az alaptól – ideálisan 2–5 mm-t, hogy a textil vagy papír ne érintkezzen az emulzióval, és ne akadályozza a festék áthaladását. Mivel a szitakeret szélei mindig nyitottak, és a festék nyomtatás közben véletlenszerűen áthatolhat, érdemes azokat ragasztószalaggal lefedni. A keret stabilitása fontos a motívum pontos ismétléséhez.
8. A festék felvitele és nyomtatás

Vigye fel a festéket a háló felső részére elegendő mennyiségben. Először egyenletesen oszlassa el a festéket, és „töltse ki” a motívumot nagy nyomás nélkül. Ezután gumikártyával nyomja át a festéket a hálón, és vigye át a mintát az alapanyagra. A gumikártyának közepesen keménynek kell lennie, hogy megfelelően nyomja át a festéket, de ne sértse meg a hálót. Mozgassa a kártyát egyenletesen és folyamatosan. A nyomtatás után emelje fel lassan a keretet, és hagyja száradni a nyomtatott anyagot. A nyomtatólapon érdemes először spray vagy folyékony ragasztót alkalmazni, hogy a textil vagy papír ne tapadjon a hálóhoz.
9. A festék rögzítése

A nyomtatás befejezése után hagyja a festéket levegőn megszáradni, vagy gyorsítsa szárítását hajszárítóval. Textil esetén a festéket vasalóval kell rögzíteni (a festék típusának megfelelő beállítással) vagy szárítógépben, hogy ellenálljon a mosásnak. A vasalásnál helyezzen sütőpapírt a vasaló és az anyag közé a minta védelmére. A rögzítés biztosítja, hogy a festék erősen tapadjon az anyaghoz, és a nyomat többszöri használatot és mosást is kibírjon. Papír esetén általában elegendő a természetes száradás, de itt is segíthet a szárítógépes szárítás. Az egyenletesebb rögzítés érdekében érdemes hőpréssel kezelni.
10. A háló tisztítása és az emulzió eltávolítása

A nyomtatás után azonnal tisztítsa meg a hálót a festékmaradékoktól vízzel és a szitanyomáshoz készült tisztítószerekkel. Ez megakadályozza a festék beszáradását és a háló lyukainak eltömődését. Ha el szeretné távolítani a sablont, és új motívumhoz szeretné előkészíteni a hálót, használjon speciális emulzió eltávolítót. Zsírtalanítás és tisztítás után a háló újra felhasználható új emulzió felvitelére. A háló megfelelő ápolása meghosszabbítja élettartamát és megőrzi a nyomtatás minőségét.